A dél-koreai elnök impeachmentje: Jun Szokjol eltávolítása és a 2025-ös politikai kilátások

Dél-koreai elnök impeachmentje: Jun Szokjol eltávolítása és a 2025-ös politikai kilátások

2025. április 3-án Dél-Korea politikai történelmének újabb jelentős fejezete íródott. Az Alkotmánybíróság egyhangúlag (8-0) megszavazta Jun Szokjol elnök impeachmentjét, hivatalosan is eltávolítva őt hivatalából. Ez a 2024 decemberében kezdődött, a hadiállapot kihirdetésével kapcsolatos zavargások sorozatának lezárását jelentette. Politikai elemzőként részletesen, tényszerűen fogom kifejteni az események menetét, jelentőségét és a dél-koreai politika jövőbeli kilátásait.

Tartalomjegyzék

Az impeachment háttere: a hadiállapot
Az impeachment folyamata: a parlament és az Alkotmánybíróság
Az eltávolítás után: Han Dok-szú ideiglenes elnök és az új választások
Jogi következmények: a lázadás vádja
A 2025-ös politikai kilátások

Az impeachment háttere: a hadiállapot

Minden 2024. december 3-án, este 10 óra körül kezdődött, amikor Jun Szokjol elnök élő televíziós közvetítésben hadiállapotot hirdetett. Kijelentette, hogy "észak-koreai kommunista erők és anti-állami erők fenyegetik az országot", és katonai erőket vetett be a parlament és a fontos létesítmények ellenőrzésére. Ez volt az 1980. májusi események óta az első hadiállapot-kihirdetés 44 év után, amely nagy sokkot okozott a dél-koreai társadalomban. A parlament azonban azonnal tiltakozott, és december 4-én hajnalban 204:85 arányban megszavazta a hadiállapot feloldását, a hadsereg pedig visszavonult. Az X platformon a "#hadiállapotvisszavonása" hashtag lett a valós idejű trendek első helyén, tükrözve a nemzeti felháborodást.

Ez az esemény Jun elnök népszerűségének meredek esésével (2024 novemberében 20% körül volt, decemberben 10% alá csökkent) együtt az impeachment megvitatásához vezetett. A szakértők bírálták a hadiállapot-kihirdetést, mondván, hogy az nem felelt meg az alkotmány 77. cikkében foglalt "nemzeti vészhelyzet" kritériumainak, ez pedig később az impeachment fő indokává vált.

Az impeachment folyamata: a parlament és az Alkotmánybíróság

A hadiállapot feloldása után a parlament gyorsan cselekedett:

• 2024. december 14.: A parlament elfogadta az impeachment indítványt (204 igen, 85 nem, 3 tartózkodás, 8 érvénytelen szavazat). Az alkotmány 65. cikke értelmében az elnök hivatalát felfüggesztették.
• 2025. január-március: Az Alkotmánybíróság vizsgálatot folytatott. Jun elnök képviselői "az állambiztonság érdekében tett elkerülhetetlen intézkedésként" értelmezték a hadiállapotot, de a konkrét fenyegetés hiánya miatt érveik nem voltak meggyőzőek.
• 2025. április 4.: Az Alkotmánybíróság egyhangúlag jóváhagyta az impeachment indítványt. Megállapította, hogy a hadiállapot-kihirdetés megsértette az alkotmányt és a törvényeket.
  Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a hadiállapot-kihirdetés aláássa a "demokratikus alapelveket", ez pedig a Pak Kun-hje elleni impeachment (2017. március 10.) után a második elnök eltávolítása volt.

Az eltávolítás után: Han Dok-szú ideiglenes elnök és az új választások

Az impeachment jóváhagyásával Jun Szokjol elnököt azonnal eltávolították, és Han Dok-szú miniszterelnök látja el az elnöki feladatokat ideiglenesen. Az alkotmány 71. cikke szerint az elnök üres posztja esetén 60 napon belül új elnökválasztást kell tartani, tehát legkésőbb 2025. június elején választásokat kell tartani.

Han Dok-szú ideiglenes elnök az "ország stabilizálását és a lakosság jólétének helyreállítását" tekinti legfontosabb feladatának a kormány vezetése során, a főbb pártok pedig már elindították az elnökválasztási jelöltek felállítását. A Néppárt belső zavarok közepette új vezetés után kutat, a Demokrata Párt pedig I Dzse-mjong vezetésével erősíti az elnökválasztási stratégiáját.

Jogi következmények: a lázadás vádja

Jun Szokjol volt elnököt az impeachment mellett büntetőjogi felelősség is terheli a hadiállapot-kihirdetéssel kapcsolatban. Az ügyészség 2025 januárjában "lázadás" vádjával (Büntető törvénykönyv 87. cikkelye) indított nyomozást, ami halálbüntetéssel vagy életfogytiglani szabadságvesztéssel járó súlyos bűncselekmény. A főbb kérdések a következők:

• A katonai erő alkalmazásának utasítása "az állam megdöntésére irányuló szándéknak" tekinthető-e.
• A hadiállapot-kihirdetés során figyelmen kívül hagyták-e a jogi eljárásokat (a minisztertanács határozata stb.).
  Az X platformon a "Jun Szokjol lázadás" forró vita tárgyává vált, és a nyilvánosság véleménye megoszlik a büntetőjogi felelősségre vonás kérdésében.

A 2025-ös politikai kilátások

Jun Szokjol eltávolítása nagy változásokat jelez a dél-koreai politikában:

• Az elnökválasztási verseny: A júniusi választások a konzervatívok és a progresszívek között kemény küzdelmet ígérnek. A Néppártnak a bizalom helyreállítása, a Demokrata Pártnak pedig a többség megszerzése lesz a legfontosabb feladata.
• Az ország stabilizálása: Han Dok-szú ideiglenes kormányzása alatt a gazdasági fellendülés és a külpolitika (különösen az észak-amerikai kapcsolatok) lesz a fő feladat.
• A közvélemény bizalma: Az ismételt impeachment-ek miatt a politikai bizalmatlanság mélyülhet.
  2025-ben Dél-Korea demokráciájának ellenálló képessége és iránya lesz a tét. További információk az Alkotmánybíróság vagy a főbb sajtóorgánumok weboldalán találhatók.